1 / 2

slideshow thumb

2 / 2

slideshow thumb

ROARS BANGS BOOMS

Composition, 2014
voice / electronics, 7 min.

Performed and recorded by Alessandra Eramo
Mixed by Alessandra Eramo and Wendelin Büchler, Mastered by Kassian Troyer

7" Vinyl Release, Corvo Records, 29th November 2014
Limited Edition of 150 hand numbered copies


Scoppi

Borbottii

Fruscii

This composition is a vocal interpretation of a selection of eight onomatopoeic words taken from Luigi Russolo's manifesto of futurist music The Art of Noises, written in 1913.
The cover artwork shows a detail from "Sibili" (2014), a large format drawing as graphic transcription and gestural interpretation of the onomatopoeic word.

The recording is part of the performance "ROARS BANGS BOOMS - 7 Variations for Voice and Onomatopoeia (2013/2014).
Released on occasion of the performance night FLUMEN SOUND at museum FLUXUS+ Potsdam.

grafik_news


"Fantastic work. (...) Sounds almost like a musique concrète collage made from Folkways LP about the removal of the larynx. But it's not!"
THE WIRE (UK)

"Eramo transforms her whole body into a means of expression, into a beat-boxing, tongue-clicking, screetching, slurping, hissing medium..."
bad alchemy (DE)

"...Eramo presents eight concise miniatures. She is adding electronics, theremin and microphones to her fascinating voice. A fierce extract of her onomatopoeia performance-cycle..."
freistil (AT)

"...The artistic scope of the voice is to make it not just a communicative instrument, but also a framework within which psycho-aesthetic situations can develop. (...) Alessandra Eramo is a performer of sound poetry, moving in the best tradition of Fluxus artists (...) Listening, and here is an archaic prelinguistic situation, which over time expel the ... distant future - and these sounds help to capture an audio Babel. It is at least peculiar to listen to this artist, who manages with vigor and vision the main Italian artistic traditions of the 20th century, starting with the Futurists, through Giacinto Scelsi to touch then Demetrio Stratos and his descendants."
ΔΙΣΚΟΡΥΧΕΙΟΝ / VINYLMINE (GR)

REVIEWS

Byron Coley "Size Matters" - THE WIRE (Issue 375, May 2015)

Fantastic work. Alessandra is an Italian ex-pat, based in Berlin. For this record, she has chosen eight words from the Russolo's Art of Noise essay, and put together a brain-boggling vocal suite to embody each of them in turn. In live-performance it seems there are also field recordings used to create the eruptive whole, but here I'm pretty sure it's all glottal. Sounds almost like musique concrète collage made from Folkways LP about the removal of the larynx. But it's not!
Rigobert Dittmann, Bad Alchemy #85

Luigi Russolo hat in seinem als L'arte dei rumori berühmt gewordenen Brief vom 11.3.1913 an Balilla Pratella 6 famiglie di rumori dell'orchestra futurista aufgezählt: 1. Brummen, Donnern, KRACHEN, Prasseln, Plumpsen, Grollen - 2. Pfeifen, Zischen, Schnauben - 3. Flüstern, MURMELN, BROTTELN, Surren, GURGELN - 4. STRIDORI, SCRICCHIOLII, FRUSCII, RONZII, CREPITII, Stropiccii (um einmal den O-Ton von Knirschen, Knacken, Knistern, Summen, Knattern, Reiben anklingen zu lassen) - dazu 5. perkussive Geräusche und 6. animalische. Die acht hervorgehobenen intoniert ALESSANDRA ERAMO auf Roars Bangs Booms (core008, 7") leibhaftig, als sozusagen organisches Instrument - mit etwas elektronischer Nachhilfe (einem Kontaktmikrophon). Und zwar im Rahmen ihrer Performancereihe '7 Variationen für Stimme und Lautmalerei', die mit Klang, Text, Gestik, Bewegung, Zeichnungen und Fieldrecordings einen quasi totalen Kunstbegriff suggeriert. Davon vermittelt die 7" den laut-malerischen Aspekt auch noch in Gestalt einer onomato­poetischen Krakelei von Eramos Hand. Wie Nietzsche sich als Krikelkrakel sah, den eine unbekannte Macht übers Papier zieht, macht auch Eramo nicht nur ihre Hand, vielmehr ihren ganzen Körper zum Ausdrucksmittel, zum beatboxenden, zungenklackenden, schlürf-krächz-zischenden Medium, zum kirrend wimmernden, knisternd knarrenden, ächzend fauchenden, blubbrig brabbelnden und frikativ groll-zischenden Sprachrohr. Ach was, doch nicht von urbanen Klang­landschaften, auch nicht des Sprachmaterials wie etwa bei Jaap Blonk, vielmehr noch alogischer und biologischer. Nämlich als Ausdruck eines akustischen Genießens an und für sich, nel godimento acustico in sè stesso.
Brian Olewnick, 21 May 2015

A 7" with eight brief pieces for voice and electronics using onomatopoeic words derived from Russolo's 1913 text, "The Art of Noises". As much as I often have my own difficulties with "free" vocal work, this set, perhaps due to its brevity and concentratedness, poses few such problems. Eramo inhabits these references to urbanization with gusto, not overdoing it, not allowing the electronics to dominate, but giving a forceful, pared down performance, guttural in parts, sibilant in others, even humorous on occasion as with (if I have my track demarcation right--there are no times or visual cues on the disc) "borbottii" low growls. Concise and well-handled.
Neural, June 2015

Alessandra Eramo è una cantante, performer e sound-artist nata a Taranto, in Puglia, ma adesso di base a Berlino. La sua personale attitudine sperimentale sembra essere iscritta in una rilettura contemporanea della tradizione d'avanguardia, agita nella relazione puntale tra vocalità e testo, spesso utilizzando differenti forme di comunicazione che comprendono anche disegni, video e installazioni, espressioni viscerali e narrazioni simboliche. Alessandra Eramo ci ricorda presentando Roars Bangs Booms e citando direttamente "The Art of Noises" di Luigi Russolo che "la varietà di rumori è infinita". Se già agli inizi del Novecento si poteva ascoltare e distinguere mille rumori è molto probabile che con il moltiplicarsi delle forme comunicative anche la nostra percezione sarà amplificata, in virtù non solo della semplice imitazione ma anche per l'accrescersi degli immaginari e della loro propensione combinatoria. Le intuizioni delle avanguardie storiche - insomma - anche in un orizzonte "after modern" sembrano ancora funzionare e suggerire nuove strategie e pratiche artistiche. Il lavoro della Eramo è intriso però anche di poesia fonetica, improvvisazione free form, field recording e non-music, territori di confine nei quali la voce e l'ambiente acustico in un contesto urbano e industrializzato sono riprodotti seguendo strategie spesso imperscrutabili, seppure in questa composizione l'interpretazione vocale è ispirata più specificatamente da otto parole onomatopeiche estratte dal manifesto futurista sopracitato. L'interpretazione è a tratti aspra ma profonda e sempre coesa, facendo leva su una notevole tecnica vocale, procedendo per frammenti e sovrapposizioni elettroniche, ad esempio facendo uso di un theremin, registratori e microfoni a contatto, affascinando all'ascolto fino "all'ultimo rumore".
Rui Edoardo Paes, Jazz.pt 3/2015

"Futurismo e larvas"
"Roars Bangs Booms", da italiana Alessandra Eramo, é um single, coisa rara neste sector musical. Trata-se de uma pequena jóia, com a cantora e manipuladora de electrónica a mergulhar na história da poesia fonética, por meio da interpretação - brilhante, diga-se - de algumas palavras onomatopaicas presentes no manifesto futurista escrito em 1913 por Luigi Russolo, "The Art of Noises", e trazendo esse património até aos nossos dias. Com passagens pelo Fluxus (movimento que cunhou a partitura em texto, nesse tipo de composição se destacando Yoko Ono), por um autor que deu especial atenção ao canto na música erudita contemporânea, Giacinto Scelsi, e por Demetrio Stratos, o vocalista de um dos mais interessantes grupos de jazz-rock da década de 1970, Area. Theremin, gravações de fita e microfones de contacto são utilizados pela ex-colaboradora de Fred Frith, Domenico Sciajno, Christian Wolfhart e Jon Raskin e como suporte e complemento das suas técnicas vocais extensivas. Foi seu propósito identificar a voz com o ambiente acústico das sociedades urbanas e industrializadas: «Nestas sete variações performativas o ruído é não apenas o "leitmotiv" como a própria matéria musical. É esta a paisagem sonora do presente.»
Phontas Troussas, ΔΙΣΚΟΡΥΧΕΙΟΝ / VINYLMINE

"THE VOICE OF ALESSANDRA ERAMO"
Η Alessandra Eramo είναι Ιταλίδα (γεννημένη στον Τάραντα, το 1982).
Το καλλιτεχνικό πεδίο δράσης της είναι η φωνή και, περαιτέρω, οι τρόποι που καθιστούν τη φωνή όχι απλώς ένα επικοιν ωνιακό όργανο, αλλά κι ένα πλαίσιο εντός του οποίου αναπτύσ σονται ψυχο-αισθητι κές καταστάσεις.
Χονδρικώς, θα έλεγα πως είναι μία performer της sound poetry, κινούμενη στην κ αλύτερη παράδοση της fluxus καλλιτεχνίας. Ένα πρ όσφατο 45άρι υπό τον τίτλο “Roars Bangs Booms”, κομμένο σε 150 αντίτυπα από την γερμανική Corvo Records μαρτυρά για τούτο. Η Eramo στην πρώτη πλευρά του single (αλλά και στη δεύ τερη – ένα-ένα) «παίζει » με τέσσερις φουτουρ ιστικές λέξεις, παρμέ νες από το μανιφέστο τ ης σχετικής μουσικής, το “Art of Noises” (1913) του Luigi Russolo. Οι λέξ εις αυτές είναι οι: scoppi (εκρήξεις), gorgoglii (παφλασ μοί), scricchiolii (δυστοκίες) και ronzii (βουητά) – οι μεταφράσεις προέρχονται από τον αυτόματο. Έτσι, αναπαράγει μ’ έναν δικό της… εξωπραγματικό τρόπο όχι μόνο το φωνολογικό κομμάτι τους, αλλά και τη σημασία τους, ανακατεύοντας το θέμα «φωνή» και με κάποια πρωτόλεια ηλεκτρονικά, δημιουργώντας στην πορεία ένα εντελώς… φουτουριστικό ακρόαμα. Για τη δεύτερη πλευρά η Ιταλίδα επιλέγει τέσσερις άλλες λέξεις, τις crepitii (κουδουνίστρες), stridori (ουρλιαχτά), borbottii (μουρμουρητά) και fruscii (ψίθυροι), πάντα δανεισμένες από το μανιφέστο του Russolo, απλώνοντας τους ασυγκράτητους πειραματισμούς της. Το άκουσμα, και εδώ, έχει την αρχαιοπρέπεια μιας προγλωσσικής κατάστασης, η οποία συν τω χρόνω εξακοντίζεται στο… απώτατο μέλλον – καθώς οι ήχοι συμβάλλουν προς την αποτύπωση μιας ακουστικής βαβέλ. Παράξενο, το λιγότερο, άκουσμα, από μία καλλιτέχνιδα, την Alessandra Eramo, που διαχειρίζεται με σθένος και όραμα μεγάλες ιταλικές καλλιτεχνικές παραδόσεις του 20ου αιώνα, ξεκινώντας από τους φουτουριστές και μέσω του Giacinto Scelsi ν’ αγγίξει τον Demetrio Stratos και τους επιγόνους του.
Felix, freistil

Eine Single erreicht uns vom vertrauenswürdigen Berliner Corvo-Label. Die bereits mehrfach eindringlich in Erscheinung getretene Vokalistin Alessandra Eramo widmet sich darauf dem Manifest der Futuristischen Musik, Abteilung Die Geräuschkunst, von Luigi Russolo. Eine onomatopoetische Angelegenheit, die Russolo vor gut 100 Jahren, genau: 1913, verfasst hat. Soviel zum Thema Futurismus. Der hält nämlich länger, als man damals eigentlich dachte. Acht prägnante Miniaturen bringt Eramo zu Gehör. Zu ihrer faszinierenden Stimmkunst addiert sie Elektronisches, Theremin, Maschinen und Mikrofone. Ein heftiger Ausschnitt aus Eramos mehrteiligem Lautmalerei-Performancezyklus. Kurz und gut. Zu kurz, um ausgiebig rezensiert, zu gut, um mit Ignoranz bedacht zu werden.
Cyrille Lanoe, Revue et Corrigée

Deux 45 tours autour de la voix et de la musique concrète. La voix enregistrée donc. Alors déformée. Ralentie, accélérée, filtrée sur la bande. Deux axes sur un fil allant des futuristes aux poètes sonores. Alessandra ERAMO s'inspire de Luigi Russolo et son manifeste « L'art des bruits ». Elle l'incorpore à un essai bruitiste, dans un art brut sans concessions. La voix est avalée et disséquée dans huit courtes pièces, d'un art brut fait de collages, de mystères comme dans un autre 45t, celui du duo Foi pour Pusillanime. Elle s'essayait déjà à la voix sur son album « Como ho imparato a volare », mais pas de façon aussi radicale, pas autant dans la matière, le sous titre étant « 7 variations for Voice and Onomatopeia », s'inspirant de huit onomatopées reprises dans les titres respectifs pour un chouette objet tiré à 150 exemplaires. Le collage on y reste. La voix aussi bien sur. Plus compréhensive. Après les onomatopées, place à la lecture... déformée, de poèmes de Robert Creeley par Michael S. HORWOOD, « The pattern » et « Dimensions ». Fixé sur un 45t blanc, glissé dans une superbe pochette sérigraphiée. On ne sait pas trop de quand date cet enregistrement. Toutefois, les notes de pochette nous indiquent que dès 1968, M.S.HORWOOD a commencé à lire et compiler ces mêmes poèmes sous la bannière « Words ». Les pièces que nous écoutons ont été enregistrées à la radio. Cela se prête d'ailleurs très bien à la création radiophonique il est vrai. Une succession de field recordings métalliques, de lecture proche des essais d'Alvin Lucier dans la diction, de silences, rythment ces deux pièces assez étranges, suffisamment pour attirer notre curiosité, tout comme sa pochette. Et c'est avec un réel plaisir que l'on se plonge dans ces atmosphères moites et bruitistes. Belle découverte.
Dusted Hoffman, Improv.hu

„A zajok változatossága végtelen. Ma, ha hozzávetőleg ezer különböző masinával rendelkezünk, ezer különféle zajt is tudunk megkülönböztetni; holnap, ha megsokszorozódnak az új gépek, képesek leszünk tíz-, húsz- vagy harmincezer különböző zaj megkülönböztetésére, nem pusztán az egyszerű imitatív módon, hanem képzeletünkkel is kombinálva azokat…” – Luigi Russolo Dörgés, sivítás, zúgás, morgás, fújtatás – ezek a hangfestő szavak talán még ma is a modern urbánus táj legjellemzőbb zsivajait idézik. Alessandra Eramo ezzel a mindössze hétperces kislemezzel az 1910-es évek olasz futuristáinak máig nagy hatású hang- és zajművészetét helyezi kortárs reflektorfénybe: a jelenleg Berlinben élő és alkotó vokalista-hangperformer hangutánzó szavak vokális interpretációjával tiszteleg Russolo 101 éves korszakos, és máig stabil hivatkozási pontként emlegetett avantgárd kiáltványa előtt. A fáma szerint, Luigi Russolo, az olasz futurista képzőművész-polihisztor olyannyira lázba jött Francesco Balilla Pratella egy kompozíciójának 1913-as nagyzenekari előadásától, hogy A zajok művészete (L’arte dei rumori) címmel felhívást fogalmazott egy, a zeneszerző-muzikológus számára írott levél formájában. A kiáltvány önnön jogán is több mint jelentős, ám egy évvel később Russolo és társai ugyanezzel az elnevezéssel Modenában megszervezték első zörejzenei koncertjüket, amelyen akusztikus zajkeltő eszközöket használtak, és amiknek különböző fantázianeveket adtak, úgymint: morajló, hurrogó, berregő, károgó vagy éppen üvöltő. Eramo nyolc hangutánzó szót választott Russolo eredeti szövegéből, ezeket adta elő, járta körül, szedte fonémáira, és mindenek előtt: formálta a saját képére. A 7″-es bakelitlemezen oldalanként négy-négy olasz hangfestő szó absztrakt előadása hallható, melyek közül a legrövidebb bő félperces, a leghosszabb pedig nem lépi át a másfél perces játékidőt. Igazi miniatűrökről, rövidke felvillanásokról beszélünk, melyek mindegyikébe mégis egy teljes világot zsúfolt a művésznő. Eramo expresszív, szenvedélyes előadásmódjának saját hangja és apró elektronikus hangszerek nagyon céltudatos megszólaltatása ad biztos alapot. A hangperformer egyrészt a kiterjesztett vokális technikájával, másrészt pedig szalagos magnók, egy theremin és apró kontaktmikrofonokkal befogott zörejekből építi produkcióját. Ezernyi megkapó nüansz, parányi szikra – egyetlen szóban. Alessandra Eramo A zajok művészetének hangutánzó szavait feldolgozó projektjét 2013 májusában indította: első nyilvános előadását a berlini Haus am Lützowplatz galériában tartotta, amit további olasz, osztrák és német variációk követtek. Az eseményeken persze minden alkalommal más és más program hangzott el, így játszva a közönség elvárásaival és fantáziájával. A november végén megjelent korong szintén egy berlini fellépést dokumentál, amit a Corvo lemezkiadót vezető Wendelin Büchler kevert, és Kassian Troyer maszterelt. A koromfekete vinyl kislemez mindössze 150, kézzel számozott példányban érhető el, így akit érdekel, ne hezitáljon beszerezni! A zene mellett fontosnak tartom megemlíteni a kiadvány csomagolását is: az elülső borítón látható rajz szintén Eramo munkája, ami nem más, mint az olasz Sibili (zihálás) szó vizuális átirata. Azaz: minden vokálisan átdolgozott kifejezésnek létezik egy képi megfelelője, amik túlzás nélkül, önálló képzőművészeti alkotásként is megállják a helyüket. Hogy ezek előre gyártott sajátos grafikus kották, vagy éppen utólag készült vizuális toldalékok, nem tudni. Bárhogy is, a nagy formátumú grafitrajzok szemléletes megfelelői Alessandra Eramo páratlan hangjának.